Gömör

A gömöri táncrendet páros- és körtáncok (karikázó) alkotják, melyek a csárdás figuráiból épülnek fel. A nagyjából 15 perces koreográfia a következő elemekből áll: karikázó (lánytánc), csárdás, vasvári verbunk (fiútánc).

Mit takar ez a kifejezés - Gömör?
A történelmi Magyarország egyik vármegyéjéről van szó, arról, amelyikről azt szokták volt mondani, hogy olyan, mint Magyarország kicsiben. Ezzel Gömör gazdagságára, sokszínűségére utaltak. Megtalálhatók itt a magas hegyek, a lankás domboldalak, valamint a termékeny síkságok is. Hegyei gazdag ásványi kincseket rejtenek, amire építve évszázadokon keresztül virágzott a bányászat, a dombvidék elsősorban az állattartásnak kedvezett, a folyóvizekkel megtermékenyített síkvidékeken pedig virágzó mezőgazdálkodás jött létre.

 Etnikai sokszínűség is jellemezte ezt a térséget. Legnagyobb számban a magyarok és a szlovákok lakták-lakják, de a múltban jelentős volt a németség számaránya (elsősorban a bányavidékeken), éltek itt ruszinok, és évszázadokra visszamenően itt a legmagasabb a cigányság száma.
Művelodéstörténeti hagyományai is rendkívül gazdagok ennek a területnek. Nem írható magyar művészettörténet, irodalomtörténet, színháztörténet e térség hagyományai nélkül. Apró gömöri falvak középkori templomainak falfestészete közvetlen itáliai kapcsolatokra utal. Gyöngyösi István, Pákh Albert, Pósa Lajos, Tompa Mihály, Tóth Ede (az irodalom területéről), Ferenczy István, Holló Barnabás, Izsó Miklós (a szobrászat területéről), Madarász Viktor (festő), Blaha Lujza (színésznő) - ezek a személyiségnevek mind mind e térséghez kötődnek.
A történeti Gömör vármegye első székhelye a névadó Gömör vára volt. Később a Bebekek révén Pelsőc lett, s volt egészen 1803-ig. A történeti Gömört kétszáz évvel ezelőtt egyesítették Kishonttal. Erről 1802-ben határozott az országgyulés, a határozat 1803-ban lépett életbe. Ezután az irányító szerep a kishonti területeken található Rimaszombaté lett, s maradt mindaddig, amíg a megye fennállott. De nem állt, nem élhetett sokáig. Az első világégés után Trianon kastélyában rajzolgató politikusok átszabdalták Európa akkori térképét. Unghoz, Zemplénhez, Abaúj-Tornához és számos egyéb történeti megyékhez hasonlóan Gömört is kettéosztották. A terület zöme az akkor létrejövő I. Csehszlovák Köztársasághoz került, csak a töredék - nem egészen 10%, ami 21 települést jelent - maradt Magyarország területén. Ez a Putnoktól Aggtelekig, ill. a ma már Ózd részeként élő Uraj, Susa, Szentsimon községekig terjed.

A Nyitnikék néptánccsoport gömöri koreográfiáját Richtarcsík Mihály koreográfus állította össze. A Vasvári verbunkot Nagy Péter, a Bódva és Szőttes tánccsoport táncosa tanította be.

/Forrás: www.gomororszag.sk/